Szexuális Erő és Jóga

A tengerparton apálykor számtalan kagylót találunk,
melyeket a hullámok partra vetettek s a nap kiszárított.
Gyermekként megpróbáltam az ilyen fél kagylókat összerakni,
hogy újra eggyé váljanak.
Ezek közül sok egyszerű, egészen sima volt, a széle is sima és lapos.
Ha nem is egy kagyló két feléről volt szó, gyakran mégis egészen jól összepasszoltak, s így össze tudtam őket illeszteni.
A hátukon nem sima, és szélükön már hullámos kagylók már ritkábbak voltak. Ezek sokkal szebbek és különlegesebbek voltak.
Ezeket már csak akkor tudtam összeilleszteni, ha egy és ugyanazon kagyló két feléről volt szó, tehát csak ha összetartoztak.
Egy idegen félkagylóval nem alkottak egy egészet...

Így vagyunk mi emberek is.
A fejlődés elején az ember sok tár­sat találhatna,
akikkel békében élhetne együtt.
A férfi megteremti az egzisztenciát, dolgozik a családért, az asszony gondoskodik a férjéről és a gyerekekről - ők ketten békében,
együtt viselik az élet terheit.
A szokás­jog, a közös gyerekek és a család összeköti őket, bár még minden mélyebb szellemi összetartozás nélkül, mivel ők maguk még nem szellemiek, nem egyéniek.
Minél szellemibb, differenciáltabb és egyénibb egy ember, annál fontosabb számára, hogy házastársa minden szem­pontból megfeleljen a saját fejlettségi fokának.
Minél egyénibb egy ember jelleme, annál kevésbé tud egy hoz­zá nem illő társsal együtt élni, s békesség sem lehet kö­zöttük.
Minél magasabban áll egy ember lelki útján, annál fontosabb számára, hogy társnője szellemi szintje, intelligenciája, gondolkodásmódja, ízlése, szerelme minden részletében, sőt egész természete,
tökéletesen megfeleljen az övének.
Csak vele lehet boldogító, kielégítő szexuális kapcsola­ta, melyben mindkét rész szellemben, testben és lélek­ben, tökéletes Egységet alkot.