Problémám van, mit csináljak?

Ki ne lett volna már nehéz helyzetben, amikor külső segítségre volt szüksége, mert a fájdalomtól, dühtől, vagy egyéb érzelmi hatástól nehezen látott világosan.


Képtelen volt harmóniába kerülni, a konfliktus csak zakatolt, hol erősebben hol gyengébben, de nem távozott az életéből.

Természetesen jól jön a pillanatnyi levegővétel, amikor egy kicsit jobban lehetsz. Akár egy barát figyelme és megértő társasága, vagy egy gyors alkalomszerű szakmabeli segítség.
De milyen változást tudsz mondani ezek hatására, ami meg is maradt?
Miért mész mégis újra és újra ugyanazzal a problémákkal az élet kihívásaiba?
Még mindig túlságosan összeugrik a gyomrod, megfájdul a szíved, elönt a harag egy ismerős helyzetben?
Nézzük, miért nem változik ez a nyomás!

Az egyik ok:
Még nem fáj eléggé...
Durván hangzik, de ez bizony nagyon jellemző.
Van aminek csak szimplán nem jött még el az ideje.
Én hiszem, hogy van amit egyszerűen mélyen meg kell élni ahhoz, hogy letegyük.
Legtöbbször csak sajog a dolog, és akkor még nehéz végigvinni egy folyamatot, mert ha csak egy kicsit is jobb, vagy enyhült, abbahagyod. Komfortosan lépkedhetsz tovább ugyanabban a langyos-vízben.
Márpedig amit mindig csak tünet-kezelsz, az egyszer kirobban. Így, ha majd már nagyon fáj, akkor nem állsz le!
Mész, csinálod egyik terápia után a következő elvonulást.
Mert akkor azt ami volt, már tuti nem akarod!

És még lehet, hogy mindig nem működik.
Itt jön a második ok.
Ez már szinte fizikai: az idegrendszer a ludas.
Idegpályák alakultak ki a mintákból. Fizikai kötés!
Idő kell. amíg kialakul az új minta. Megerősíteni nap mint nap azt, hogy mi az új identitásod, ki vagy te, és mire vagy képes. Ezek tudják csak végleg működtetni azt, ami új. Az új kötések az idegrendszeren belül. Ez pedig átlagosan 21 napra tehető. Addig neked ezt figyelemmel és tudatosan meg kell erősítened.

Harmadik és negyedik ok.
Milyen mélyen van a probléma?
Mennyi bűntudatot cipelsz hozzá?
Mert ha eleve nem engeded magadnak a kiteljesedést, a boldogságot, akkor minden munka eredménye le lesz szabotálva egy-egy öngátló hitrendszertől, sőt ami rosszabb, egy régi hozzád nőtt identitásod nem engedi. Azonosultál egy fájdalomtesttel. Egy téves én-képpel.

A terápiák és gyakorlatok között tudni kell kiválasztani azt, ami hatékony. Ha nem megy elme szinten (ami azért ritkán szokott menni) indul a mélyebb munka, transz és meditációs munkák.
A sorrend sem mindegy . Jó ha először megérted, mi a probléma kulcsa, de ez még a végleges feloldáshoz nem lesz elég, mert legtöbbször a gyökere nem ott van ahol megérted. Az mélyebb.
Ha nem lenne az, akkor egy megértés is feloldást hozna. (Vannak dolgok amiknél ez is elég. )

A személyiséged robotpilótája, a fájdalomtest, vagy nevezzük sérült traumatizált résznek, nem a tudatos elme szintjén fog hatni rád. Ha olyan szituba kerülsz akkor bekapcsol a robotpilóta, egy érzelmi töltet elindítja az idegpályát, a megszokott szitura megszokott reakciót nyom, te meg csak nézel...többnyire utólag, hogy már megint ugyanaz van. Ismerős helyzet, amiben te a régi vagy.
AZ, aki már nem akarsz lenni.
Agresszor, vagy épp áldozat, vagy ezek árnyalatai, az már a te egyéni történeted.

Indulás:
Feltérképezni azt, hogy mi az alapvető probléma.

Sok jó technika létezik. Ezekkel már elkezdődhet az oldás is, ami nem jelent végleges feloldást minden esetben, ezért én azt mondom, hogy kapunyitogató technikák, amikkel kitartóan eredményt is el lehet érni, de fel is lehet gyorsítani ezeket. Arra később ki is térek.

Amiket én használtam és bevált:

- Egyéni, személyes asztrológia elemzés, egy valóban profi asztrológussal.
Ne sajnáld rá a pénzt, többet árt egy kókler mint amit spórolsz, sok körtől kíméled meg magad, ha a legjobbakat keresed fel.
(...és még nem is feltétlen a legdrágább a legjobb!)

- Családállítás.
Az egyik legnagyobb ajándék ez a technika napjainkban, ami egy jó vezetővel tisztán megmutatja, hogy hol van a hozott mintáidban az elakadás. Mi az, ami sérült? Állítás során helyreállíthatod a felborult REND-et a háttérben.

- Kineziológia.
Szintén felgöngyölíthetőek vele a gócpontok. Oldást is adhat sok problémára, bár tapasztalataim szerint a mélyebb, nagyon erős traumák oldásához hosszabb idő kell, ha csak ezzel dolgozol.

-Terápiás ülés.
Terapeuta (coach) segítségével nézz rá a helyzetre. Segíteni fog a kérdéseivel, hogy ráláss a probléma gyökerére.
Folyamatos kapcsolattartással a kísérőd lehet az úton, és közösen dolgozhatjátok fel, és integrálhatjátok a belső munkád során a változásokat vagy megbeszélheted vele az elakadásokat. Megerősít az irányban.
(Ez az a terület, amiben én személyesen tudok neked segíteni.)

- Enneagram karakterismeret.
NE könyvekből, mert a személyiséged NEM a karaktered! Márpedig folyamatosan keverni fogod ez miatt a jellemzőket. Sajnos Magyarországon elindult egy üzleti ág, ennek a managerekre szakosodott oktatásából, teljesen torzulva, és személyiség-ismeretnek titulálva ezt a rendszert. Innen már eleve hibás az egész. A személyiséged életszakaszonként és területenként változhat, a karaktered nem! Javaslom, hogy ELI Jaxon Bear tanaiból merítkező oktatókat keress!

- A Négy Játszma ismerete.
Te melyiket használod a hatalmi drámák közül? Az agresszort vagy az elszenvedőt? Találd meg, hogy milyen energiát képviselsz legtöbbször, és máris könnyebben látsz rá a helyzetedre.

- Tudatszintek ismerete.

Nem árt ha látod, melyik szinten rekedt meg abban a bizonyos témában a tudatod.
Ha tudod mennyire mély a sérülés, akkor azt is, hogy mennyire erős terápiához kell nyúlni. 

- Csakra-terápia.

Nézd meg a problémák melyik csakra témájának felelnek meg, és itt is elkezdheted oldani, gyógyítani. Támogasd a folyamatot több szinten.


Végül ha már tisztában vagy vele hogy pontosan min dolgozol, és alaposan benne vagy, azaz érzelmileg is feljött már egy-egy alkalom során, akkor érdemes ezt elvinni egy tudatalatti, testi-sejt-szintre, azaz transz állapotokban is oldani, a célra irányítottan. Ez nagyon fel tudja gyorsítani a gyógyulás folyamatát. Újjászületés-légzés, transztánc, újjászületés csoportok, meditációs elvonulások, izzasztókunyhó, és még sorolhatnám. Jógával, meditációval, erősítheted a már elért állapotokat. Ne add fel. Minden lépéssel jobb lesz!

A féltékenység nem a szerelemből fakad...

A féltékenység azoknál a személyiségeknél jelenik meg, akik alapvetően is önbizalom-hiányosok, bizonytalanok az élet más területén is.
A féltékeny társból egy idő után a legjámborabb pár is kiábrándul és elmenekül tőle.

Senki sem szeret feszültségben, gyanúsítgatásokkal szennyezett légkörben élni. Ezt a helyzetet legfeljebb eltűrni lehet, élvezni aligha. 

A bizalmatlanság megöli az érzelmeket és a kapcsolatot is felemészti.
Mindenki szeretetre, megbecsülésre vágyik, és nyilván attól várja ezt, akivel együtt él: a párjától. 

Ha nem kapja meg, vagy nem a várt mennyiségben-minőségben kapja meg, akkor hiányérzete keletkezik, és másnál kezdi el keresni,
elkezdi magát rosszul érezni a kapcsolatban. 

Szögezzük le: az a bizonyos harmadik fél csak akkor toppan be a kapcsolatba, ha az érzelmek és a bizalom már kihunyófélben van.
A harmadik szereplő megjelenése nem az ok, hanem a következménye egy folyamatnak, amit gyakran a felek nem hajlandóak időben észlelni és megakadályozni.

Mi a megoldás? 

A féltékenység visszatérő probléma, hiszen nem az aktuális partner személyéhez kötődik, hanem a féltékeny társ önbizalomhiányából ered.

Itt fontos megjegyezni, hogy amíg a lelkünkben nem tettük helyre a saját sérülésünket, addig mindig olyan társat vonzhatunk be, akikre talán még okkal is lehetünk féltékenyek, azaz nem valódi bizalmi kapcsolatokba kerülünk!! Az is előfordulhat hogy rávetítjük partnerünkre amit mi hiszünk, azonban a valósághoz ennek semmi köze nincs. Partnerünk hiába nyújtaná önmagát, mi csak a félelmünket látjuk magunk előtt. 

Legfontosabb teendő tehát az önbizalomhiány feltérképezése és korrigálása.

Az önbizalom-hiányos ember legtöbbször azt hiszi magáról hogy ő "jó csaj" vagy "jó pasi" illetve erősen demonstrálja külsőségekkel ezt, hogy saját magát is meggyőzze. 

Valójában mélyen sérült a lelke, és valamit nem tud elfogadni magában, de erről nem igazán sejt semmit.
Onnan lehet következtetni, hogy kínosan ügyel arra, hogy "mindig jól nézzen ki". 

Ha valóban elégedett lenne, és szeretné Önmagát mint létező egyént, akkor minden pillanatban elfogadná magát úgy ahogy éppen van. 

Nem csak a külvilág számára kirakatba rakott formáját tartaná megfelelőnek, és nem féltené a párját minden utcán elhaladó vetélytárstól.

egyes részletek forrása: szerelemmel.hu/szalszil

Az út

Valami nem működik az életedben? Úgy érzed még nem élsz teljes életet?
Két lehetőséged van:
Elfogadod hogy szerencsétlen vagy és megmaradsz áldozatnak, vagy elindulsz ezt megváltoztatni.
Akár hiszed akár nem, nagyon praktikus -és sok felesleges körtől kíméled meg magad-, ha egy hiteles asztrológussal megnézeted a születési képleted, hogy egyáltalán milyen csomaggal landoltál ebben az életben.

Ha jó az elemzés, megtudhatod, hogy mi a fő gyökere a problémádnak! Az életedben ez nem mindig egyértelmű, és van amikor csak a jéghegy csúcsát látod, de a valódi okot nem.

Ekkor választhatsz a rengeteg technikából hogy ezt a problémát felold, de ne feledd, lehet hogy a tudatod elsőre nem enged le a mélyére. Kitartás! Nem kell feltétlen ragaszkodni egy terápiához vagy módszerhez, mindegyik más mélységeket érint és más módon dolgozik, meglátod neked melyik lesz a jolly joker.

A munka közben számos mellékágon is felbukkanhatnak oldani valók, mert minden problémának vannak hozományai, sőt nem feltétlen egy dolgozni-valóval jövünk, ezeket  is fel kell oldani, mert úgy könnyebb lesz a majd megtalált felszabadultabb állapotban maradnod. Hajlamosak vagyunk ugyanis visszaépítgetni a régi szokásainkat egy oldás után, ha nem figyelünk eléggé magunkra... a szokás nagy úr! A munka közben ne felejts el pihenni is, mert nem lóverseny ez, néha lazíts és és élvezd, hogy úton vagy!

Egy ideillő részlet Kiss Balázs Kúnó blogjáról :

 "Az ember azt gondolná, hogy a spirituális úton járva egy idő után egyre jobban megismeri önmagát, és évek hosszú belső lelki munkája után már lassan csak-csak elfogynak azok, amelyekkel szembe kell nézni. S amikor találkozik az ember egy újabb felbukkanó oldanivalóval, akkor lehet, hogy elkezd magában kételkedni: „Ilyen lennék?” „Még mindig dolgoznom kell magamon?” „De hát ezt már megoldottam!”. Ez sokszor a kedvét szegi az embernek, amikor már mondjuk a „naaagy” dolgokon túl van, mindig talál valami újabb és újabb szörnyet a szekrényben.
Ha fejedben átfutottak már a fenti gondolatok, akkor nyugodj meg, minden rendben van, ez teljesen helyén való. Minél nagyobb a tisztaság lelked kertjében, a legkisebb megingás vagy felborulás sokkal jobban látszódik és sokkal erőteljesebbnek hat! Egy koszos, gyommal benőtt rendezetlen kertben egy eldobott csikk fel sem tűnik, ám egy tiszta ápolt területen szinte virít, és azonnali megoldást kíván."

A másik részlet Bábity Richard asztrológus blogjáról származik, őt tiszta szívből ajánlom a saját, személyes születési képleted elkészítésére, elemzésére! Tapasztalatból írom, tisztán fogsz látni utána!

"Gurdjieff, az itthon alig ismert, sajnos már nem élő tanító azt mondja, mindannyian rendelkezünk egy tiszta, belső maggal, az esszenciával. Erre épülnek tapasztalataink, félelmeink, téves stratégiáink, melyek személyiség formájában fogva tartják esszenciánkat, és pajzsként mutatnak magunkról hamis, egyszerre ijesztő és vonzó képet a világnak és önmagunknak.
(...)
Az önmagunkon való munka során gyakran a személyiség diktálja a hamis tempót, habzsolva az előadásokat, tanfolyamokat, spirituális táborokat, könyveket, ám a valóságban a terápiával csupán a fejlődés útjában álló akadályokat lehet eltávolítani, az érett, felelősségteljes emberré váláshoz szükségünk van az időre, a tudatos cselekvésre."

...és szintén Bábity Richard -tól egy fontos mondat!
„A meditáció terápia nélkül képzelgés, a terápia meditáció nélkül sötét verem.”

Az emberi játszmák - A négy dráma

Megfélemlítő
A megfélemlítők harsányságuk, fenyegetőzésük, váratlan kitöréseik által vonják magukra a figyelmet.
A zavarba ejtő megjegyzésektől, a dühtől, végletes esetekben a fizikai erőszaktól való félelemmel tartják sakkban a többieket. Az energia azért áramlik feléjük, mert az emberek azt lesik, mikor jön a következő „jelenet”

.A megfélemlítők mindig uralják a színpadot: jelenlétükben félelmet, vagy szorongást érzel.
Alapvetően én-központúak, viselkedésükre jellemző lehet, hogy elutasítják a többieket, be nem áll a szájuk, hatalmaskodnak, hajthatatlanok és gunyorosak, sőt fizikai erőszaktól sem rettennek vissza.

Az univerzális energiától ez a típus vágja el magát a leghatékonyabban. 

A megfélemlítők kezdetben azzal ragadják meg embertársaik figyelmét, hogy a hatalom aurájával veszik körül magukat.
A dráma átalakulása:
Miután kapcsolatba került az igazi erőforrással, a megfélemlítő több önbecsülést nyer, ha vezetői képességeit jóindulattal használja.
Lehet önérvényesítő anélkül, hogy mások felett uralkodóvá válna, lehet magabiztos mégsem arrogáns, több esélye lesz, hogy élvezze a kihívásokat, és elnyerje embertársai rokonszenvező együttműködését.


Vallató
A vallatók a fizikai értelemben kevésbé fenyegetnek, viszont megtörik a szellemet, és az akaratot, mert szüntelenül kérdőre vonják a másik ember tevékenységét, szándékát.
Kritikusak, állandóan ítélkeznek, folyton hibát keresnek a többi emberben, ezzel tulajdonképpen saját magukkal szembeni elégedetlenségüket próbálják elnyomni :
„Ha más rosszabb lesz mint én, akkor én leszek a jobb.”
Ők maguk nincsenek tisztában azzal, hogy legbelül kissebségi komplexusuk van, hiszen a fejükben ők „tökéletesek”.
És mint „tökéletes”, jogot formál magában, hogy ő megítélheti a többi ember cselekedetét, életét.
Minél inkább a hibáidon lovagolnak, annál jobban fogsz figyelni rájuk, annál inkább igyekszel az ő igényeiknek megfelelni.
Minél jobban iparkodsz, hogy igazold előttük magadat, és megfelelj nekik, annál több energiát áramoltatsz feléjük.
Bármit mondasz, nem elég jó nekik, előbb-utóbb felhasználják ellened.
Úgy érzed állandó megfigyelés alatt állsz.
A vallató rendívül éber, viselkedésére jellemző lehet a cinizmus, a kétkedés, a gúny, a csipkelődés, a maximalizmus, az „önkéntes mérvadó”szerepe, de szélsőséges esetben eljuthat a rosszindulatú manipulációig is.
Embertársaik figyelmét kezdetben szellemességükkel, tanult érvelésekkel, tévedhetetlen logikájukkal, intelligenciájukkal ragadják meg.
Később mikor egyre kevesebb ember marad a környezetükben, vakon kijelentik hogy jobb is hogy „ilyen” emberek nincsenek már körülöttük. Egyszerűen nem vesznek tudomást arról hogy mindenki kerüli őket. Az emberek többsége nagyon kellemetlenül érzi magát jelenlétükben hiszen állandóan megmérettetve érzik magukat.

A dráma átalakulása:
A vallató ha átalakul, kérdőre vonó hajlamát a kutatás szolgálatába állíthatja, fejlett kommunikációs képességeit tanárként, vagy tanácsadóként kamatoztathatja.






Szegény én
A szegény én mindig úgy érzi: nincs elég ereje ahhoz, hogy tevékenyen viszonyuljon a világhoz, ezért együttérzést erőszakol ki, így irányítja önmaga felé az energiát.
(Ha a hallgatás taktikáját választja, elcsúszhat a zárkózott típus felé, de a szegény én mindig gondoskodik róla, hogy hallgatása ne maradjon észrevétlen, és ekkor elkezdődhet a panaszkodás…)
A szegény én mindig borúlátó; aggodalmas arckifejezéssel, sóhajtozással, reszketéssel, sírdogálással, semmibe meredő tekintettel vonja magára a figyelmet; kérdésekre ritkán válaszol, és előszeretettel ismétli el kétségbeejtő drámáit, válságait.
Kiharcolja sírdogálásával hogy mindenki vele foglalkozzon.
Kedvenc kifejezése ez a két szó: Igen, de..
Kezdetben a sebezhetőséggel hódít: azzal, hogy segítségre szorul, valójában ha nem adnánk meg kénytelen lenne 2 lábra állni.
A megoldások, amiket neki javasolnak, azonban nem érdeklik; ha gondjai megoldódnának, elveszítené energiaforrását.
Miről panaszkodna, ki sajnálná? A sajnálattal energiát adunk neki!
Sokan a csapdájába esnek, mert azt hiszik akkor szeretik ha segítenek neki.
 A valódi szeretet azonban látja, hogy a legnagyobb szeretet, ha ilyenkor erősítjük benne az önállóságot, hogy felkeltjük érdeklődését a saját életére, illetve hogy nekünk is szükségünk van rá, ettől hasznosnak érezheti magát.
Kiszolgáltatottként viselkedve minden lehetőséget megad arra, hogy tárgyként kezeljék. később viszont megsértődik, amikor áldozatait természetesnek veszik.

A szegény én azzal tartósítja áldozati mivoltát, hogy olyan embereket vonz maga köré, akik megfélemlítik. (erőszakos férj, zsarnoki főnök, vallató család)
A dráma átalakulása:
Ha a szegény én megtapasztalta az egységet, az igazi energia tápláló erejét, képessé válik arra, hogy a belső forrására csatlakozva, együtt érző újítóvá, szociális munkássá, vagy gyógyítóvá váljék.


Zárkózott
A zárkózott emberek megrekedtek saját belső világuk megoldatlan küzdelmei, félelmei, kételyei között.
Tudattalanul azt hiszik, hogy ha rejtélyesnek vagy megközelíthetetlennek mutatkoznak, a többi ember a segítségükre siet, és megpróbálja feloldani elszigeteltségüket. Gyakran magányosak. Azért tartanak távolságot a többi embertől, mert félnek hogy mások rájuk kényszerítik akaratukat, vagy megkérdőjelezik döntéseiket( ahogy vallató típusú szüleik tették)
Azt hiszik mindent maguknak kell megoldaniuk, nem szívesen kérnek segítséget.
Gyakran igyekeznek kibújni a kötelezettségeik alól.
Jellemző rájuk az unottság, a megközelíthetetlenség, az együttműködési szándék hiánya, de viselkedésük lehet leereszkedő , elutasító, barátságtalan alattomos is.
Saját energiájuk áramlását ilyen mondatokkal akasztják meg:
„Nem olyan vagyok mint a többiek!”
„Senki sem érti meg mit is akarok.”
Mindent agyonelemeznek és közben elszalasztják az előttük zajló lehetőségeket.
A konfliktus vagy konfrontáció legcsekélyebb jelére ködösíteni kezdenek, sőt esetleg a szó szoros értelmében eltűnik(nem veszi fel a telefont, nem jelenik meg a tárgyaláson)
Kezdetben rejtelmes átláthatatlan személyiségével vonja magára a figyelmet.

Sokszor még ruházatukkal is azt akarják hangsúlyozni:
Én nagyon más vagyok mint a többiek!
A dráma átalakulása:
Ha felszabadul a kívülállás kényszere alól, a zárkózott ember hozzáférhet a mély, intuitív bölcsesség és kreativitás tárházához,
így ezeket élete szolgálatába állíthatja,
ha például pap, gyógyító
vagy alkotóművész lesz belőle.



Ha szeretnéd felismerni a saját drámádat, vagy hatásosan kezelni a környezetedben élőkét, akkor figyeld a honlapon az Önismereti tréningeket ....mert kulcsot adnak a megoldáshoz!
De ha erre nincs alkalmad, akkor abban a pillanatban, ahogy észreveszed hogy drámázol: Hagyd abba! ;)