2016. augusztus 24., szerda

Sámánok és Világok

A magyarság és a Sámánizmus 
(Gábor Kati oldaláról)

Nem vagyok az a fajta tipikus "nagy magyar" aki azt hangoztatja, hogy a magyarság így meg úgy.... Tudom, hogy a földön mindnyájan ugyan olyan értékes emberek vagyunk, teljesen mindegy, hogy ki milyen nációhoz tartozik. 

A rét is úgy a szép, hogy van rajta pipacs, ibolya, gólyahír, kamilla és még sok sok más színes virág.

Viszont tény, hogy az ősi magyarság a kereszténység felvétele előtt "sámánhitű" volt.
Józsa Judit alkotása



 A mi sámánjainkat táltosoknak, hívták.

TÁLTOS = TUDÓS

a tudás hordozói




A sámán szó jelentése: "Ember aki tud"


  
Sámánizmus jelei meséinkben és népszokásainkban:


A sámánizmus nyomait őrzik egyes népszokások, mesék, mondókák sajátos vonásai, és a táltos alakja köré szerveződő hiedelemrendszer is.

A sámán mágikus dobjának alakja is megőrződött: van rá közvetlen utalás is, vagy disznóbőrrosta, szita alakjában őrizték meg népszokások, hiedelmek.






Ezzel nem akarok megbántani senkit, de a római egyház papjai, amikor a magyar népet beterelték a pásztor nyájába, irgalmatlanul pusztították az osi dalokat, s nyilván a sámánénekeket is, amelyek bizony nem  fértek meg a gregorián himnuszokkal.

Hogy is van az ismerős dalocska vége: "szita-szita péntek, szerelemcsütörtök, dob-szerda"!







S egy másik gyermekdalban:
Gólya, gólya, gilice,
mitől véres a lábad?
Török gyerek megvágta,
magyar gyerek gyógyítja,
síppal, dobbal, nádi hegedűvel.








A sámándobnak a gyógyításban is nagy szerepe volt.


S ki ne hallott volna már mesét a kanászlegényről, aki vállalkozott rá, hogy felmászik az égigérő fára? 






Ez az égigérő fa nem más, mint a sámánhit világfája, a kanászlegény nagy tette pedig az egykori sámánavató szertartás emléke, amikor is a sámánjelöltnek a világfát jelképező, e célra elkészített, rovátkolt fára kellett felmásznia.

A sámánt túlvilági utazásain a lova hordja a hátán, ami nem más, mind a dobja; vagyis a dob a szellemvilágban csodás, tüzes hátasló.






Hogy is kérdezi meséinkben gazdáját a táltosló?
"Édes gazdám, úgy menjünk, mint a szél, vagy mint a gondolat?"

S csak a samanizmus ismeretében értjük meg a Szatmár megyei találós kérdést:
"Nekem olyan kis lovam van, amelyik minden házba benyerít."

Megfejtése: dob!




Táltos dobos - Dávid Júlia alkotása



Veled haraptat csillagot - Barcsik Géza alkotása


   
A sámánizmus egy életforma


Ő a természet papja, a természetben él, ez az ő igazi temploma. 
Az adott népcsoportnak ő a gyógyítója, szellemi vezetője. 
Kapcsolatban áll a szellemvilággal, közvetítő szerepet is betölt a szellemek és emberek között.




A sámán nem tagja semminek, nem ragaszkodik semmihez. 
A samanizmusnak nincs tízparancsolata, nincs bibliája, koránja, nincsenek védái.





A sámánizmus hitvilágban nincsenek törvények, csupán egy alapelvük létezik: 
A létezésben minden egy, minden kommunikál mindennel és információt cserél.

  
A sámánizmus 3 régiós világképe:

Sámánizmusra jellemző a háromrégiós világkép, amit az életfa köt össze.





-A felső régió az istenek, bolygók, csillagok, a jó lelkek világa, a mennyországnak, a fényesség birodalmának a helye. 
Ha a sámánnak energiára és feltöltődésre van szüksége a küzdelméhez akkor ide utazik.

-A középső világ az emberek, valamint az emberek körén kívül élő természetfeletti lények, szellemek, kísértetek és betegségdémonok, erdők és vizek szelleme. 
A középső régióban ered az életfa. Ágai tartják a sátorszerű, lyukas égboltot, ezen át fénylenek a csillagok. 
Az életfa lombkoronája hét szintű. 
A sámán is ebben a középső világban lakik.






-Az életfa gyökérvilága a felső világ ellentéteként az alsó régióba nyúlik, a démonok földjébe. 
Az alvilág, a pokol, a hideg és sötét, a síron túli mindig a gonosz, az ördög és a rossz szellemek élettere. 
A sámán ide akkor utazik ha gyógyítani szeretne, ugyanis a sámán hitvilág szerint az ember azért betegszik mert, mert a démonok a lelkének egy darabját elrabolják. 
Általában a sámán győz. 
Azonban ha mégsem, akkor meghal.






Susan Seddon Boulet festménye


  
A világok közötti utazás:

A világok közötti utazásokhoz a sámánok egyik elengedhetetlen eszköze a dob ! :-) 
dob ritmikus ütése ( 3-4 Hz) segítette a sámánt annak a hipnotikus transznak az elérésében, amely a szellemvillágokban történő utazáshoz szükséges volt.

A dobon kívül szokás még néhol csörgőt is használni.

A dobon kívül különböző tudatmódosító szereket is használnak. 
Ezek lehetnek bor, gombák, pipa (speciális gyógynövény keverékkel töltve).




A tudamódosító szerek alatt, NE kábítószereket értsünk. 
Ezeknek szó szerint SEMMI köze nincs jól ismert "diszkó drogokhoz" vagy egyéb tudamódosítókhoz. 
Még ha a tudomány azt is állítja, hogy a sámánok által használt növények drogok, ezt én is, és az összes sámán tudja, hogy ezek hamis állítások.

De vagyunk már olyan szerencsések, hogy számos pszichológus, orvos, és egyéb kutató, kezd ráébredni, hogy sok kollégájuknak, nincs igaza amikor drog kategóriába sorolják ezeket a növényeket és elitélik őket, és használójukat.

Sámánok által használt szerek, megnövelik érzékenységüket a másik világ iránt, és megnyitják a kaput a szellemvillág felé. 




Táltos - Dávid Júlia alkotása



Sámán átléphet az időn és téren, pumává vagy madárra változhat, múltba és jövőbe utazhat. 
Belelát emberekbe, meglátja azok betegségeit. 
Sámánok által használt ilyen növények lehetnek pl: San Pedro kaktusz, Ayahuasca...




A táltosok feladata volt a rosz szellemek elűzése

, áldozatok bemutatása a szellemek jóindulatának megnyerésére, termékenység- és bőségvarázslás, a hadviselés szempontjából baljós és szerencsés napok meghatározása, kötés és oldás, halottlátás, az elbitangolt jószág, eltűnt emberek, elrejtett kincsek felderítése.

Mindezeken kívül a gyógyítás is, mégpedig nemcsak ráolvasással, varázsos cselekményekkel, hanem valóságos sebészi beavatkozással is: ők végezhették a jelképes, csak a felületet érintő és a tényleges, a teljes koponyacsontot áttörő lékeléseket, amelyek a rossz szellem eltávoztatását szolgálták.



Koponyalékelés ősi gyógymódja - Józsa Judit alkotása


Ugyanakkor azonban valóságos orvosként gyógyította e művelettel a táltos a harci sérüléseket, a betegségek okozta vérzéseket, daganatokat, gyulladásokat is.


(Dienes István: Szellemkultusz, táltoshit, ősvallás – A honfoglaló magyarok)



Sámándob beavatása

  
Egyes helyeken az új sámánoknak először csak sámánbotjuk volt. Aztán később adtak neki csak dobot mikor már jó sámánná vált. 
Egyesek szerint a sámánnőknek csak sámánbot járt.

Itt egyből szeretnék szétoszlatni egy téveszmét, mert sokan azt hiszik, hogy csak férfiak lehetnek sámánok. NEM! 
Nők is ugyanúgy lehettek és számos fénykép ad is erről tanúbizonyságot.




Míg más helyeken a kezdő sámánnak is egyből sámándob járt és nekik sohasem volt sámánbotjuk.

A nemzetség sámánőse "írta elő" a sámánnak, hogy annak dobja milyen legyen. 
Mekkora legyen, milyen állat bőrét feszítse rá, milyen rajzok kerüljenek rá.
A dob ha elkészült, ekkor még "használhatatlan" volt.




Ugyanis először a dobot 3 év alatti kisgyermekeknek oda kellett adni, hadd játszanak vele néhány napig. 
Lefekvés előtti játékszerként szolgált nekik a dob.

Majd ezután következett a beavatás. Meg kellet találni a dobra húzott bőr állatának a lelkét. 

Az állatot nyomom kellet követni és el kellett jutni a születésének helyéig. 
A lelkét csak itt foghatták meg a születés pillanatában, és bezárták a dobba.
Ezáltal a dob feléledt.




Végül a dobot be kellett mutatni a sámánősnek és a szellemeknek. 
A sámánős megvizsgálta, hogy mindent az "előírások" szerint készített e el. 
Történt egyszer Butrahtiban, Csebocsakov nevű sámánnal, hogy dobját nem adta oda gyerekeknek játszani. 

Az ős sámán ezért arra itélte, hogy egyen meg kilencszáz szem szenet :-)

Ha elkészült a dob, akkor ezután a sámán már ezt használhatta a szertartásaihoz.




Táltos dob - Szabó Katalin grafikus alkotása


  
A sámándob használata

A dobok bőre idővel megereszkedik. 
A bőr nagyon érzékeny a hőmérséklet változásra. 
Melegtől összehúzódik, vagyis megfeszül. 
Ilyenkor tűz fölé tartja a sámán, és "meghúzza" a tűz felett (életre kelti a sámán a lovát).




Persze ez a motívum is megtalálható a magyar népmesékben:
"Parázzsal eteti a lovat"

Egy további népmesei motívum: amikor az égig érő fára mászva a fiú megpróbálja kimenteni a király leányát (lélek) a sárkány (Démon) fogságából, az ötlábú ló kéri a segítségét, hogy etesse meg parázzsal, és hű szolgája lesz.

Ahol persze a ló, az a sámán dobja. 
Néhányszor tűz felett meghúzzák a dobot, és annak bőre máris megfeszül és csodálatos hangjával máris segít a révülésben.




Táltos dob - Szabó Katalin grafikus , selyemfestő alkotása



Ha a dob túl feszes, akkor vízzel itatják meg a dobot, hogy kicsit lazább legyen a bőre.

  
A sámánok egyéb képességei és természettel való kapcsolatuk:

A sámán nem csak gyógyító szerepet tölt be társadalmában, hanem képes a természetben talált dolgokból egy-egy adott kérdésre választ kapni. 

Dobja segítségével akár jósolni is képes, és képes szellemét egy-egy állatba vetíteni, és az állat képében akár kilométerekre előre megnézheti az utat. 
Ilyenkor az állatok szelleme a testébe költözik, úgy mozog, olyan hangokat ad, ki, mint az adott állat.




Ha az ember az erdőt járja, sokszor előfordul, hogy valamiért a figyelmét magához vonzza egy kis kavics, egy ág, egy levél, virág. 
A Sámán ezekre tudatos, felveszi őket, és megmossa friss forrásvízben, majd elteszi tarsolyába. 
Ezeket tsentsak-nak (cencak) hívja, ők a szellemi segítői, fizikailag megtestesült formában, akik az alvilágba való utazáskor állatok képében segítik, és védik. 
Időről időre a Sámán ezeket a tárgyakat előveszi, megnapoztatja, hogy feltöltődjenek, szent tűzben megfüstöli őket, és táncol velük.



Susan Seddon Boulet festménye



A Sámán  tiszteli környezetét a természetet. 
Ha valamire szüksége van, kéri Földanyától. 
Megkapja, elveszi ( FONTOS: de mindig csak annyit, amennyire ténylegesen szüksége van) és megköszöni. 
Ha valamire már nincs szüksége, visszaviszi a természetbe (lehetőleg oda, ahol találta) majd újra megköszöni Földanyának.






Földanya a Sámán számára szent. 
Tudja, hogy épp olyan élő, mint ő maga. 
A régi magyar viseletben a csizma orra mindig felfelé hajlott, hogy még véletlenül se rúghasson bele Földanya testébe az ember.


Sámánok és a vadászat:
  
A Sámán számára egy állat életének elvétele is szent cselekedet, vérét mindig Földanyának ajánlja fel, és adja oda, majd szent tűzben áldoz az adott állatból a természet szellemeinek, és megköszöni, hogy az adott állat az általa vezetett népcsoport gyarapodását segíti.

Mivel a sámánoknak is enniük kell ezért ők is vadásznak. 
Viszont ne úgy képzeljük el ezt a fajta vadászatot mint manapság, hogy halomra lövöldözik a vadakat. 
Vadászat előtt a Sámán áldozatot mutatott be, és elkérte Földanyától az állat lelkét, majd a férfiak kimentek az állatért, bekísérték a faluba, és ott, méltó körülmények között vették el annak életét.




Kevesen tudják, hogy a régebben a magyar szokások szerint minden gyermeknek sámánképzésen kellett részt vennie, majd minden évben "vetélkedőt" tartottak, aminek a két "győztese" lett az adott évben, ha fiúról volt szó, a Fősámán, ha leányról, akkor az Aranyasszony. 

A Fősámán feladata volt az oktatás (akkoriban nem volt írástudatlan ember a magyarok között), az állattartással, és a gazdálkodással kapcsolatos dolgok intézése.

Az Aranyasszony feladatai közé tartozott minden, ami a családdal kapcsolatos: szülések levezetése, az élelem igazságos elosztása, a betakarított termények tárolásának megszervezése, a romlandó dolgok tartósításának (pl. hús szárításának, füstölésének) irányítása. 

Mindkettejük feladata volt minden esemény rögzítése. 
Ezek a rovásírással írt krónikák összessége az Arvisúra, vagyis az igazszólás.

A magyar nyelv sok dolog mellett őriz egy "szócskát" a Sámánokról. 
Amikor még Ázsiában éltünk Kám-nak, vagy Bő-nek hívták a Sámánt. 
A mai magyar nyelvben ez "bű"-ként maradt meg úgy, mint bűvös, bűvöl, bűvész, bűbáj. 

Mind-mind azokat a tevékenységeket takarják, amiket a Sámán űzött.